Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. november 30.
Ismerek egy amerikai nőt, az a típus, aki Angliát legfeljebb előkertnek tudná elképzelni a birtokon. Ez a nő egy külön teremben tárolja az éves házdekorációját. Én nem hinném, hogy mértéktartónak számítanék ilyen értelemben, de az én éves házdekorációmat csak egy gardróbszekrény meg egy közös és osztatlan pincerekesz őrzi. Az állomány évek alatt nőtt ekkorára, én pedig éppen új tételekről ábrándoztam, amikor a húgom odatette elém a meglévő holmikat és azt mondta, hogy szerinte zsírmajom vagyok, ha ebből nem tudom kihozni ezt a téli szezont.
Nekem két múzsám van összesen: az intuíció meg a határidő, így amikor késésben ültem a helyemen, egyszer csak a semmiből eszembe jutott, hogy még tavaly nyárról van valahol egy türkizkék váza, aminek a talpát, ha beglittereznénk, az jól mutatna ezekkel az ezüstgömbökkel, és tetszik látni, milyen igazam lett.
Hozzávalók:
átlátszóra száradó ragasztó,
ecset,
fimonszemcsés ezüst csillámpor,
átlátszó lakk.
Az üveget és a fémet is egyenletesen átkenem ragasztóval. Egy doboztető felett megszórom csillámporral, a felesleget lepergetem. Amikor megszáradt, átkenem lakkal, hogy ne peregjen róla a por. Hagyom megszáradni.
Ha a csillámos felületekre már nincs szükség, meleg vízzel és dörzsszivaccsal könnyen tisztára moshatók.
Szia
Barbi
Fotó: Keresztesi Judit
Százhuszonkettő nap maradt a Merj Alkotni! projektből. A hírlevélre >>> itt iratkozhatsz fel.
Mi készült itt az elmúlt három napban?
Kétszáznegyvenkettedik nap: Kókuszos ananászjégkrém
Kétszáznegyvenegyedik nap: Karácsonyi teríték
Kétszáznegyvenedik nap: Aranydiós asztalközép
>>> Következő nap