Hogyan nevettessünk meg egyetemi oktatókat?
Így készült az idei ELTE PPK Év tanára díj
írta: Keresztesi Barbi - Merj Alkotni! rovat - 2012. május 15.
Azt a feladatot kaptam, hogy egy hét alatt találjak ki egy díjat, amiből tizennégy darab nem túlságosan drágán, határidőre elkészül, és érzésre a Golden Globe hatást hozza. Hosszan gondolkodtam, majd átsétáltam a nővéremhez, és megmondtam a megoldást: nem lehet megcsinálni. A hétből már csak öt nap volt ekkor, ő szokásához híven összecsücsörítette a száját és elhúzta balra, majd kissé vontatottam azt mondta: csináljunk belőle tréfát, az ilyenkor mindig segít. Mire gondolsz? – kérdeztem. Én nagy, eltúlzott méretű, színes tábornoki kitüntetésekre gondolok – felelte. Innen a feladat magától értetődött. Eszembe jutott, amikor a Loire mentén, egy lófarmon töltöttem az egyetemi gyakorlatomat, az egyik zsoké hevesen udvarolt nekem. 
Én, Angerban (Franciaországban) 1996 nyarán - Fotó: Letitia Laroux
Ez magától értetődik Watson
Írta: Keresztesi Judit - Nagycsillag rovat
Írtam egy bejegyzést, ami kulturálisan érthetetlen. Szokásokkal halad szemben, vagyis a hatalommal, a szokás hatalma pedig olyasmi, amit nem ad ki a kezéből egykönnyen az ember. A cikknek a fiatalsághoz és egészséghez kapcsolódó dogmák a célpontjai, bizonylatokat tár az olvasó elé, mennyi minden másként lehetne, ha másként volna. Vón vón. Ez itt a huszonegyedik század, vetik oda nekem méltósággal, a mondat nem is folytatódik, mintha ez az öt kurta szó bőven elég magyarázattal szolgálna, már minden ki van találva, fölösleges okoskodni. Azért én szerkesztettem egy preambulumot, elővigyázatosságból, egy mozitrélert, ami arra figyelmeztet, hogy jön valami, ami új, a benne rejlő információ eltér a megszokottól, határokat feszeget. A kultúra erejét hirdeti, ugyanakkor azt hogy a tradíció nem mindig megkérdőjelezhetetlen. Egyik másik része kifejezetten olyan, mint az amalgám. Betömték a gyerek fejébe korábban, de időközben tévedésnek bizonyult, ki kell azt onnan venni.
Tavaszi színek, nyári ízek az Asztalon
Írta: Keresztesi Judit - Asztalon rovat
Barbival tizenkét éve dolgozom együtt, ritka, hogy két ilyen pocsék természetű ember, ilyen jól kijöjjön egymással. A munkában jellemzően nem rajongunk túl semmit, példa nélküli eredmények láttán szemünk sem rebben, nyilván szédületes lehet velünk dolgozni. Így csodaszámba megy, ami a héten történt: megterítettünk egy asztalt, főztem egy menüt, lefotóztunk mindent, és amikor végeztünk, nem szóltunk semmit, megtapsoltuk magunkat. Hát, remélem, nem csak mi hisszük, hogy jó lett, amit csináltunk.
Hogy kerül a húsvéti bárány az asztalra?
Írta: Fischer Tamás - Budapestian rovat
Öltönyös menedzserkedem egy nagyon nagy vállalatnál, szükségét láttam valaminek ami ellazít, így mentem el önkéntesnek a Fővárosi Állatkertbe. Eredetileg a lepkékhez osztottak, de annyi nyugalmat, ami ott volt, nem lehet bírni idegekkel, ezért fogtam, és áthelyeztem magam a paraszt udvarba.
Pettyes húsvéti tojáshéjkaspó
Írta: Keresztesi Barbi - Merj Alkotni! rovat
Egy egyszerű ünnepi asztaldísz elkészítési útmutatója
Hozzávalók
Egy kis terrakotta cserép,
egy nagy tojás,
akrilfesték (hobbifesték): ciánkék, orgonalila, fehér.
Zöld szizál (ez egy szárított növény, olyan, mint a fű, hobbiboltban is kapható),
áttetsző, vízzel hígítható lakk,
virágföld,
kis fejű, rózsaszínű tavaszi virág. Én bíborkát (ranunculust) használtam, de rózsaszínű tulipánt, vagy jácintot is tehetsz a tojáscserépbe.
Szükség lesz még hegyes késre,
ecsetre,
ecsetmosó tálkára,
ecset törléshez rongyra.
A rózsaszín uzsonna menüje: Pizzakosarak, meggyes-vaníliás tortácskák citromkrémmel, maszálá tea, hozzá rózsaszín pillecukor
Írta: Keresztesi Judit - Asztalon rovat
Az elmúlt poszt végén azt írtam, hogy másnap (múlt hétfőn) elindítom az Én urbánus konyhám rovatot, most hétfő van (egy héttel későbbi), és a poszt sehol. Határidők betartásában, szabálykövetésben egy tragédia vagyok. Cserébe az írás tűrhető lett, és az ünnepek alkalmából publikálni is fogom. Most egy korábbi ígéretemnek teszek eleget, odaadom a rózsaszín uzsonna receptjeit, remélem, minden ízleni fog. Külön fel szeretném hívni a figyelmet a maszálá teára, azt a bejegyzést a férjem írta, Barbi rendezte, nagyon jól sikerült.
Szép hetet mindenkinek!
Üdvözlettel
Judit
>>> Pizzakosarak
>>> Meggyes vaníliás tortácskák, citromkrémmel
>>> Rózsaszín pillecukor
>>> Maszálá tea – indiai recept, édes, mint a veszedelem
Willem Kalf asztalterítéseit ma tízezrek osztanák meg a Pinteresten
És ha már itt vagyok, közzéteszem az én szilveszteri asztalom képeit is.
Írta: Keresztesi Judit - Asztalon rovat
Willem Kalf, Csendélet Nautilusz kupával, 1662, Museo Thyssen-Bornemisza, Madrid - Olaj, vászon, 79 x 67 cm
A pszichológiatudomány, belül azon is Maslow (1908 – 1970), aki az ember szükségletei között szerepelteti az esztétikát, mint a szellemi növekedés alapvetését még sehol sem volt, amikor Willem Kalfnak (1619 – 1693) már igénye támad arra, hogy déligyümölcsök, velencei kristályok, keleti szőnyegek, szívszorítóan kecses Ming porcelánok csoportjait, saját maga gyönyörűségére, barokk panorámába rendezze.
A Kalf csendéletek elragadóak, emellett örömmel tárják elénk a korabeli Nyugat-Európa legbelsőbb magánügyeit. A gazdag asztal feltételezi a velencei mestert, aki gyermekkorában állt be inasnak, és így már húszas éveinek elejére kész a technika-tradíció-tökély hármasát érzékeny üvegalkotásaiba sűríteni. A képek mutatják a 17. század jómódú polgárának személyes tárgyait, melyek alapján nemcsak a tulajdonosnak, de a kor kereskedőjének ízléséről is sokat megsejthetünk. A legszembetűnőbb mégis az Kalf festményein, ahogyan Kelet kincseit a kontinens műremekei mellé helyezve, a két földrészt egymás rokonkultúrájaként, eszményi kiegészítőjeként ábrázolják.
Bővebben: Willem Kalf asztalterítéseit ma tízezrek osztanák meg a Pinteresten
Egy nagyvárosi nő feljegyzései
Írta: Keresztesi Judit - Nagycsillag rovat
Fran Lebowitz akit a nyolcvanas évek irodalomkritikusai csak modern Dorothy Parkerként emlegettek azt mondta a legutóbb, róla készült Scorsese dokumentumfilmben, hogy a nők különböznek a férfiaktól, és ha valakinek kétségei támadnának efelől figyelje csak meg, hogy nemcsak az írói hangjuk más, de eltér a telefonhangjuk is. Azt kérdezték tőlem, mit akarok ezzel a bloggal, azt mondtam, nem akarok semmit, feszítenek a betűk az ujjaimban, igyekszem azoktól megszabadulni. De hogy mégis, mi készül itt, mákos rétes-e avagy almásderes? Ha az önkéntelen késztetésnél is bővebb magyarázatra van szüksége bárkinek, hát íme: engem a nő érdekel, tudniillik saját magam.
Vasárnapi uzsonnaterítés
Írta: Keresztesi Judit - Asztalon rovat
Vonzódom az élelmiszer alapanyagokhoz és a porcelánokhoz. Baráti vélemény szerint ez a szó nem írja le jól a viszonyt, szerintük a pillantás, amit egy darab friss marhahúsra vagy egy Eva Zeisel készletre vetek, zavarba ejtő. Vasárnap volt egy uzsonna nálunk, lefényképeztem a terítést, remélem, nektek is tetszeni fog. 
Barbi a balkonon
Tudni érdemes, hogy a szobámhoz tartozó erkély összesen 2 négyzetméter alapterületű, arra elegendő terület, hogy kiüljek, és letegyem a teámat a mellettem lévő kis asztalra. A balkont a déli fekvés teszi termelésre alkalmassá, különlegesen jó borok egy fürt szőlejének kigenerálására ideális lenne.
A kombájnos betakarítást igénylő munkálatok a vidéki kollégákra maradnak tehát, én most egy urbánus, vertikális fűszertermelési formát próbálok ki, amire a Pinteresten leltem rá. 
Kép forrása: http://www.apartmenttherapy.com/diy-small-space-pallet-garden-143775
További cikkeink...
Oldal 1 / 3
